Emlékbeszéd és mesemondó verseny fiataloknak,
a " haza mindenese", Fáy András születésének 225 évfordulója alkalmából.
A versenyt a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és Pécel Város Önkormányzata, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., a Ráday Gyűjtemény, és a Fáy Társaság támogatásával hirdeti meg.
Emlékbeszédmondó verseny
A versenyre 14-19 év közötti fiatalokat hívunk. A beszédet a jelentkezőnek kell megírnia és emlékezetből, szép tiszta magyarsággal, a szónokokkal szemben elvárható követelményeknek megfelelően kell előadnia. A szöveg és az előadás együttes hatása alapján születnek meg a helyezések.
Díjak: Az első helyezett Fáy András sírjánál, az évfordulós ünnepségen mondhatja el beszédét 2011. május 29-én a Kálvin téri református templomban. A második helyezett a péceli ünnepség ünnepi szónoka lesz, május 28-án. A legjobbak könyvjutalmakat vehetnek át.
Jelentkezési határidő: A jelentkezéseket az életkor, postai és e-mail cím, egyéb elérhetőségek megjelölésével 2011. május 10-ig az alábbi címre várjuk: Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete 1135. Budapest Lehel u. 24/c, vagy
mihoe2011@gmail.com .
A verseny időpontja: 2011. május 28. Helyszín: Pécel, Ráday-kastély.
Mesemondó verseny
A Fáy András és Kriza János tiszteletére meghirdetett versenyen nevezni két mesével lehet, kitétel, hogy ezek közül az egyik Fáy András gyűjteményéből, vagy Kriza János gyűjtéséből származó legyen. Kriza János születésének 175. évfordulója is ebben az esztendőben lesz, így két nagy mesegyűjtő emléke előtt tiszteleghetünk.
A versenyre fiatalok jelentkezését várjuk, 8-24 éves korig.
Jelentkezési határidő: A jelentkezéseket az életkor, postai és e-mail cím, egyéb elérhetőségek megjelölésével 2011. június 1-jéig az alábbi címre várjuk: Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete 1135. Budapest Lehel u. 24/c, vagy
mihoe2011@gmail.com .
A verseny időpontja: A verseny 2011. szeptember 17-én a Kulturális Örökség Napjának rendezvénysorozata keretében lesz Pécelen, a Ráday-kastélyban.
A nyertesek könyv és tárgyjutalmakban részesülnek.
Fáy András (1786-1864) író, politikus a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja.
Széchenyi előtt, fölismerte Magyarország gazdasági és kulturális elmaradottságát, és annak okait. 1825-ben javaslatot terjesztett be az orvoslás eszközeit is megjelölve: színház, szabad ipar és kereskedelem, jobb büntető kódex, erkölcsnemesítés, javító ház, törvénykezés és közigazgatás javítása, takarékpénztár.
1835-ben követté választották, az ellenzék egyik tekintélyes tagjaként az országgyűlésben szolgálta a magyaros józan beszédeivel a gazdasági és társadalmi reformok ügyét.
Tevékenyen vett részt a kor minden kulturális és gazdasági mozgalmában. Széchenyi kedvéért belépett a Nemzeti Kaszinóba, melynek majdnem folytonosan a könyvtárosa volt, két ízben pedig igazgatója is volt. Az akadémia már az első nagygyűlésen, 1831-ben tiszteleti tagjává választotta. 1845-ben az igazgatótanács tagjaként, 1847-ben pedig helyettes elnökként tevékenykedett.
A Kisfaludy Társaság megalakulásakor, 1837. február 6-án igazgatójának választotta. 1834-35-ben Döbrentei Gáborral együtt a budai színtársulat igazgatója, majd az akadémia játékszíni bizottságának tagja, amely feladatai között szerepeltette a drámairodalom fejlesztését. Fáy egész életében sokat fáradozott a nemzeti színészetért.
Legnevezetesebb alkotása a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (a mai OTP Bank Rt.
egyfajta jogelődje) életre hívása volt. Az intézet 1840. január 11-én megkezdte működését. Fáyt az alakuláskor segédigazgatóvá választották, mely tisztséget 1848-ig megtartotta. Az intézet pár év alatt fölvirágzott, hét év alatt 32 fiókkal bővült, kiállotta a szabadságharc viharait, s ma is egyike legnagyobb, legszilárdabb pénzintézeteinknek.
Szemere Pál tréfásan, de találóan a „nemzet mindenesének" nevezte.
Fáy András íróként 1807-tól tevékenykedett.
Első könyve a Bokréta, a dalokkal, mesékkel, epigrammákkal teli füzetet Híres íróvá mesegyűjteménye tette: Fáy András eredeti meséi és aforizmái (Bécs 1820.),
Több mint hetedfélszáz az általa írt állatmesék, parabolák, aforizmák száma, melyekbe életelveit, tanácsait, észrevételeit burkolta, nagyon sok emberi vagy nemzeti gyarlóságot és előítéletet tesz nevetségesekké.
