További információ a programsorozatról:
Honlap: www.lengyelmagyar.eu, e-mail: info@lengyelmagyar.eu
Szervező: Vida Zoltán
A pályázatok fővédnökei:
Székely János
az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Segédpüspöke
Roman Kowalski
a Lengyel Köztársaság Magyarországi Nagykövete
Történelmi-irodalmi pályázat
A középiskolás korosztály 6 téma közül választhat:
I. A második világháborúban Magyarországra menekült lengyelek
II. Bem József tábornok és a magyar szabadságharc
III. A czestochowa-i kegykép és a pálosok
IV. II. János Pál pápa Magyarországon
V. Árpád-házi magyar szentek Lengyelországban
VI. Báthory István magyar származású lengyel király
A témákat lektorálta:
Pálfalvi Lajos
Mb. intézet- és tanszékvezető egyetemi docens
PPKE BTK Szlavisztika-Közép-Európa Intézet, Lengyel Tanszék
A 6, illetve 8 osztályos középiskolák első két, illetve első négy évfolyamának tanulói értelemszerűen a felső tagozat rajzpályázatának kategóriájába sorolódnak.
Pályadíjak
A hat témát összevontan értékeli, és díjazza a szakmai zsűri. A díjazottak oklevelet és tárgyjutalmat vehetnek át az ünnepélyes eredményhirdetésen.
Az díjakkal kapcsolatos további részletek folyamatosan frissülnek honlapunkon.
I. - III. Helyezett diákok: 2 személyes, egy hetes lengyelországi kirándulás (csoportos pályázás esetén minden pályázó 1 személyes utat kap ajándékba), belépők, könyvek
I. - III. Helyezettek segítő tanárai: (bruttó) 50.000 /40.000/ 30.000 Ft jutalom
IV. – VI. Helyezett diákok és tanáraik: belépők, könyvek
Különdíjasok, és segítő tanáraik: egyéb értékes nyeremények, könyvek
FIGYELEM! A legaktívabb középiskola értékes informatikai eszközöket kap ajándékba!
Beküldés
A pályamunkát egy példányban postai úton, valamint elektronikus úton (e-mail) is be kell küldeni.
Beküldési cím (Postacím): Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola, 1102 Budapest, Állomás utca 10.
Valamint elektronikus beküldési (e-mail) cím: palyazat@lengyelmagyar.eu
Beküldési határidő (postai és elektronikus feladás határideje): 2011. április 29. (péntek)
A borítékon kérjük feltüntetni: „Lengyel – Magyar Összetartozás”
Formai, kidolgozásbeli lehetőségek:
Pályázatunk címében is jeleztük, hogy történelmi és irodalmi pályázatot együtt hirdetünk meg. Igen tág kereteket adtunk tehát meg, mert a pályamunkák elbírálásánál azt jutalmazzuk, aki valamilyen új, kreatív ötlettel tud előállni, például: novella írásával, a korszakba helyezkedve személyes élményként leírt munkával, interjúkészítéssel (pl. a második világháborúban Magyarországra menekült lengyelekkel; egyházi személyekkel, akik kapcsolatban álltak II. János Pál pápával… stb.), korabeli versek, krónikák, szépirodalmi munkák gyűjteményén keresztül bemutatott munkával… stb.
További pozitív elbírálásban részesül az a pályamunka, amelyben a lengyel-magyar barátság vagy kapcsolatok, a két néppel kapcsolatos, meglepő összefüggések is megjelennek. Célunk a pályázattal tehát nem a már iskolában elsajátított történelmi, irodalmi tények összefoglalása (bár megfelelően új megközelítéssel az ilyen pályamunkákat is nagyon szívesen vesszük), hanem a témákkal kapcsolatos új megközelítések, új összefüggések, érdekes új szemszögek bemutatása.
Formai követelmények, feltételek:
Legfeljebb 20 000 karakter (szóközökkel), vagy legfeljebb 3000 szó, kb. 6-8 A4-es oldal („Times New Roman” betűtípussal, másfeles sorközökkel, 12-es betűmérettel). Az esetleges egyéb illusztrációk (képek, térképek, grafikonok stb.), illetve a kötelező forrásmegjelölés ezen a terjedelmen felül értendőek.
Kérjük az alkotásokra mindenképpen feltüntetni:
A mű címét
Az alkotó nevét és életkorát
Lakcímét, elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím)
Az iskola nevét és címét
A felkészítő tanár nevét, elérhetőségét (e-mail cím)
A pályázatra maximum 3 fős csapatok is jelentkezhetnek.
Kapcsolat, információ a történelmi-irodalmi pályázatról:
www.lengyelmagyar.eu, Kállay Katalin: +36 30 446 7760, kalkati@t-online.hu
„Lengyel, magyar két jó barát, / Együtt harcol s issza borát.”
„Polak, Węgier, dwa bratanki, / i do szabli, i do szklanki.”
Középiskola – Történelmi - irodalmi témák:
I. A második világháborúban Magyarországra menekült lengyelek
Amikor Lengyelországot a német és a szovjet csapatok lerohanták a magyar kormány 1939. szeptember 17-én megnyitotta a határt több mint 100 ezer lengyel menekült előtt, és ígéretet tett, hogy senkit nem ad ki a németeknek, valamint biztosítja a megfelelő életkörülményeket…[1]
II. Bem József tábornok és a magyar szabadságharc
Lengyel és magyar honvéd altábornagyként 1848 novemberében érkezett Magyarországra. Kossuth Lajos még a hónap végén egyik legjobb döntésével az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki…[2]
III. A czestochowa-i kegykép és a pálosok
Amíg a magyar pálos rendtartomány az évszázadok viharaiban kétszer is megsemmisült – előbb a török pusztításai, később II. József császár, korlátozó intézkedései következtében –, addig a czestochowa-i kolostor fokozatosan a pálos rend legfontosabb központjává vált…[3]
IV. II. János Pál pápa Magyarországon
II. János Pál pápa két alkalommal is ellátogatott hazánkba 1991-ben és 1996-ban. Látogatásának döntő hatásai voltak mind a politika alakulására, mind az itt élő emberek lelkére…[4]
V. Árpád-házi magyar szentek Lengyelországban
Árpád-házi szentjeink között többen is képviselik azt az évszázadokon átívelő kapcsolatot, mely a keresztény hitre tért lengyel és magyar nép között szövődött, s e mellet komoly hatást gyakoroltak a lengyel történelem alakulására is. Szent Kinga, Hedvig és Boldog Jolán örök kapocs népeink között…[5]
VI. Báthori István – magyarnak maradni a lengyel trónon
Báthori a lengyelek kérésének engedve a főként magyar hajdúkból álló seregével visszaszerezte az orosz cár által korábban elhódított Livóniát és belorusz területeket, arra törekedett, hogy államszövetséget hozzon létre Lengyelország, Magyarország és Erdély között…[6]
További részletek a www.lengyelmagyar.eu oldalon is elérhetőek!
„Lengyel, magyar két jó barát, / Együtt harcol s issza borát.”
„Polak, Węgier, dwa bratanki, / I do szabli, i do szklanki.”
Középiskola – Történelmi - irodalmi témák:
I. A második világháborúban Magyarországra menekült lengyelek
A magyar-lengyel barátságot mélyen átérző teleki-kormány 1939 áprilisától megpróbálta a német-lengyel ellentéteket elsimítani. Hitler a lengyelországi hadmozdulatainak megtervezésében komoly szerepet szánt Magyarországnak, a magyar kormány azonban semmilyen segítséget sem kívánt nyújtani Lengyelország katonai lerohanásában, s ezen elhatározása mellett akkor is kiállt, amikor Hitler nem kevesebbel, mint az akkori Szlovákia területének felajánlásával kívánta megvásárolni hazánk részvállalását. : „Magyarország részéről nemzeti becsület kérdése az, hogy ne vegyen részt semmiféle agresszióban Lengyelország ellen (...), ennek folytán semmi körülmények között nem engedhetjük meg német csapatok magyarországi vasútvonalakon történő átszállítását Lengyelországba.”
Amikor Lengyelországot a német és a szovjet csapatok lerohanták 1939 végén Teleki titokban magyar légiót szervezett a lengyel honvédők megsegítésére, amikor pedig a túlerő eltiporta a lengyel hadsereget a magyar kormány 1939. szeptember 17-én megnyitotta a határt a több mint 100 ezer lengyel menekültek előtt, és ígéretet tett, hogy senkit nem ad ki a németeknek, valamint biztosítja a megfelelő életkörülményeket. Tette ezt annak ellenére, hogy a németek erőteljes nyomást gyakoroltak Budapestre: követelték a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, a már itt tartózkodó lengyelek kiadatását, a magyar lakosság lengyelbarát megnyilvánulásainak beszüntetését.[7]
II. Bem József tábornok és a magyar szabadságharc
Bem József 1794. március 14-én született Tarnówban, egy lengyel birtokos nemesi családban. A krakkói tüzériskola hallhatója volt, majd részt vett Napóleon 1812-es orosz hadjáratában is. Az 1830-31-es lengyel szabadságharc egyik kiemelkedő személyisége, majd az ostrolenka-i csata tüzérparancsnokaként járult hozzá a győzelemhez.
Lengyel és magyar honvéd altábornagyként 1848 novemberében érkezett Magyarországra. Kossuth Lajos még a hónap végén egyik legjobb döntésével az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Bem szigorú fegyelmet követelt, újjászervezte a bomlóban lévő erőket és mindössze három hónap alatt kiűzte Erdélyből az osztrák hadakat. S bár serege, valamint a magyar szabadságharc 1849 tavaszán végül elbukott, bátorsága és tettei a magyar történelem egyik legkiválóbb alakjává emelték.[8]
III. A czestochowa-i kegykép és a pálosok
Czestochowa, a lengyelek - századunkra nemzetközi jelentőségűvé vált - nemzeti kegyhelye, már alapításában is szoros szálakkal kötődik a magyar katolicizmushoz. A Jasna Góra-i kolostort ugyanis 1382-ben, Márianosztráról kiindulva, magyar pálos szerzetesek alapították. Amíg a magyar pálos rendtartomány az évszázadok viharaiban kétszer is megsemmisült – előbb a török pusztításai, később II. József császár, a kalapos király korlátozó intézkedései következtében –, addig a czestochowa-i kolostor fokozatosan a pálos rend legfontosabb központjává vált.
Híres kegyképe történelmi kapcsolatok révén került Lengyelországba. A Mária-ikont Opuliai László, Nagy Lajos király rokona, Magyarország nádora, Lengyelország későbbi helytartója ajándékozta a czestochowa-iaknak. Királyi eredetére utalnak a Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A viharos lengyel történelem során a kegyképpé magasztosult Mária-ikon a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. Tisztelete különösen a 17. századtól erős, bár czestochowa-i zarándoklatokat már a 15. század elejétől ismerünk. Főbúcsúján, május 3-án, a búcsújárók száma több tízezer volt, ez századunkra évi egymillió fölé emelkedett. [9]
IV. II. János Pál pápa Magyarországon
II. János Pál pápa - a pápák közül elsőként - két alkalommal is ellátogatott hazánkba. 20 éve, 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, ökumenikus istentiszteletet mutatott be Debrecenben. A budapesti Hősök terén tartott szentmisét közel kétszázezren hallgatták végig. 1996-ban a millenniumát ünneplő Pannonhalmi Bencés Apátságot kereste fel és Győrben is misézett. Magyarországi tartózkodásai alkalmával többször találkozott a magyar fiatalokkal, az állami és egyházi vezetőkkel, a tudomány és a művészet képviselőivel.[10]
V. Árpád-házi magyar szentek Lengyelországban
Árpád-házi szentjeink között többen is képviselik azt az évszázadokon átívelő kapcsolatot, mely a keresztény hitre tért lengyel és magyar nép között szövődött, s e mellet komoly hatást gyakoroltak a lengyel történelem alakulására is.
Szent Kinga V. Boleszláv lengyel fejedelem hitveseként Kunigunda néven lett Lengyelország és Litvánia védőszentje. A lengyelek „népük anyjaként” tisztelik. VIII. Sándor pápa 1690-ben Kingát boldoggá avatta, öt évvel később pedig XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette. II. János Pál pápa 1999. június 16-án, Ószandecben avatta szentté.
Árpád-házi Szent Kinga a sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét.
Boldog Jolán nagynénje volt Árpád-házi Szent Erzsébet, testvérei pedig Szent Kinga és Margit. Krakkóban nevelkedett, itt találta meg szent életű nővérében, Kingában példaképét és a keresztény nő eszményét. Tisztelete a halála után azonnal megindult, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek rendkívüli kegyelmet. Boldoggá avatását 1631-ben indították el. XII. Leó 1827. szeptember 22- én engedélyezte ünnepét a konventuális minoriták és a klarisszák számára. XIII. Leó pedig kiterjesztette egész Lengyelországra.
Nagy Lajos király Hedvig nevű leányát, Lengyelország királynéját, a litván nép keresztény hitre térítéséért II. János-Pál pápa 1997-ben avatta szentté. A lengyel nép Jadwigát minden idők legnagyobb királynőjeként és szentként tisztelte és tiszteli ma is. Az évszázados magyar-lengyel kötődés jeleként 1998. február 24-én Franciszek Macharski krakkói bíboros érsek úr személyesen hozta el Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéjét, amelyet az Egri Bazilikában koncelebrált szentmise után ünnepélyes körmenetben vittek át az egri Minorita templomba. Az ereklye itt nyert elhelyezést Árpád-házi Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellett.[11]
VI. Báthori István – magyarnak maradni a lengyel trónon
Báthori 1533-ban született az erdélyi Somlyón. Családja mély katolikus hitét humanista műveltsége a reformáció erdélyi előretörése ellenére is megőrizte. A Habsburg-házzal szemben mindvégig János Zsigmond fejedelemségét támogatta, s neki komoly diplomáciai és katonai szolgálatokat is tett váradi kapitányként. János Zsigmond halála után, noha a speyeri egyezmény alapján Erdélynek Habsburg kézbe kellett volna kerülnie, a rendek Báthorit választották fejedelemmé 1571-ben. A rendek döntésébe belenyugodni képtelen Habsburg Miksa csapatait 1575-ben Kerelőszentpálnál semmisítette meg, megerősítette a fejedelmi hatalmat a rendekkel szemben.
A Jagelló-dinasztia 1572-es kihalása után a lengyel trónra két birodalom uralkodója is igényt tartott: a német császár és az orosz cár. Az országuk felosztásától tartó lengyel rendek Báthorit hívták meg királyuknak 1575-ben, aki elfogadta a koronát s feleségül vette Jagelló Anna hercegnőt. Megerősítette az országban a központi hatalmat, újjászervezte a hadsereget és rendezte az ország gazdaságát. A lengyelek kérésének engedve a főként magyar hajdúkból álló seregével visszaszerezte az orosz cár által korábban elhódított Livóniát és belorusz területeket. Arra törekedett, hogy államszövetséget hozzon létre Lengyelország, Magyarország és Erdély között, mely mind a török, mind a Habsburg uralmi igényekkel képes szembeszállni. 1586-ban hunyt el s a krakkói Wawel székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.[12]
[1] Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században. Budapest 2005. 247.
[2] Gergely András: Magyarország története a 19. században. Budapest 2003. 258-270; 273.
[3] Udvarhelyi Nándor: A czestochowa-i pálos kolostor magyar emlékei. Budapest 2010.
[4] János Pál pápa életének képes krónikája. Debrecen 2004. 65-67.
[5] Schütz Antal (szerk.): Szentek élete. Budapest 1995. 135-136 (Hedvig); 336-338 (Jolán); 437 (Kinga).
[6] Nagy László: Báthory István. Rubicon (1999/7) 26-29.
[7] Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században. Budapest 2005. 247.
[8] Gergely András: Magyarország története a 19. században. Budapest 2003. 258-270; 273.
[9] Udvarhelyi Nándor: A czestochowa-i pálos kolostor magyar emlékei. Budapest 2010.
[10] János Pál pápa életének képes krónikája. Debrecen 2004. 65-67.
[11] Schütz Antal (szerk.): Szentek élete. Budapest 1995. 135-136 (Hedvig); 336-338 (Jolán); 437 (Kinga).
[12] Nagy László: Báthory István. Rubicon (1999/7) 26-29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése